A hatékony védekezési szokások kialakítása csak részben múlik az akarati tényezőn.

A közelmúltban megjelent ’Fiatal kézlabdázók képzettségi szintekre épített tematikája” c. e-book kiadványom több életszerű ténymegállapítást tesz a gyakorlatias gondolkodás megértése érdekében. Igazából, ha nagyon egyszerűen akarnám megfogalmazni a tanulmány lényegét, fejleszteni csak úgy lehet, ha meghatározom a célt és ismerem a célhoz vezető utat. Azonban többségében a hiba az utóbbiban történik.

Vagy azért, mert

az utat rövidre tervezik

az adott cél kitűzésének ideje korai

az úton történő haladás elveszíti hatékonyságát

a módszerek megválasztása hibás

hiányzik a folyamatos kontroll és hibajavítás

Építeni csak az képes, aki ismeri „az építéshez szükséges „szakmai” anyagokat, eszközöket és módszereket. Nem elhanyagolhatóan az egymásra építés mechanizmusát is érti, mert csak így képes tanítani, képezni” A tanítási folyamat lényege ebben rejlik. Az alábbi írásban a védekezés alapjainak képzési fázisait szeretném bemutatni, a fentiek szerint.

Sokan úgy vélik a labdajátékosok védőmunkájának hatékonysága döntően akarati tényezőn múlik. „Nem kell azt tanulni, hanem oda kell állni és csinálni kell.” Tényleg komolyan gondolja bárki is, hogy van olyan gyerek, vagy fiatal, aki nem akarna jól védekezni? A hatékony, vagy eredményes védekezés végrehajtásának titka az egymásra épülő képzési szintek elérése a tanítási folyamatban. Az írás lényege, hogy ezt elmagyarázzam.

Úgy vélem, hogy a hazai utánpótlás-nevelés támadás centrikus elv szerint működik. Ennek oka bizonyára az lehet, hogy a korai versenyeztetés következtében az oktató-nevelőmunka irányultsága erőteljes összhangban áll a támadásban alkalmazott sportágra jellemző mozgások és tevékenységek oktatásával. Olyanok, mint a labdaátadás, labdavezetés, cselező tevékenység, kapura lövés stb. A védekezésben alkalmazott alapmozgások megismertetése „finoman szólva” sem kielégítő. A tanításhoz szükséges objektív és szubjektív feltételek közül csak hiányosan állnak rendelkezésre a sportágat választó kezdő gyerekek számára. Ebből aztán az következik, hogy inkább nem is foglalkoznak alaposabban nevelőedzőink a tanítás ezen területével, mert tartanak a kudarctól. Ugyanis, a létező összes edzésgyakorlat és testnevelési kisjáték 70-80 % a támadójátékra jellemző mozgásokról szólnak.

A védőjátékos lábmunkája alaptevékenységnek számít. A védő felsőteste bizonytalan és előre nem kiszámítható ellenállással találkozik az edzésen, vagy mérkőzés küzdelmeiben. Ebből adódóan a védő egyensúlyhelyzete instabillá válhat, illetve a mozgása kontroll nélkül maradhat. Az alsó végtagok szerepe hangsúlyos, amit folyamatosan fejleszteni szükséges. Tehát a lábak mozgása és inaktív helyzetének oktatása, képzése elengedtethetetlen, mert az 1:1 elleni küzdelem sikere vagy kudarca múlhat ezen. Az oktatás során figyelembe kell venni a fenti tényt, miszerint a hatékony védekező mechanizmusok alapja a láb és a törzs, illetve a taktikai gondolkodás összehangolt stabilitásán múlik. Tovább boncolgatva a témát, a technikai kivitelezés minősége a gyerek birtokában lévő képességek függvénye is. Éppen ebből kifolyólag már a kisiskolás és a gyermekkor időszakában célszerű olyan képességfejlesztő programot kezdeményezni, amelyben a fenti kapcsolatrendszer fejlődni tud. Továbbá fontos tudatosítani, hogy a védő szinte minden esetben mozgásban várja, vagy mozdulatból indítja az érkező támadóval felvett kontaktját, függetlenül attól, hogy labda nélkül, vagy labdát birtokolva érkezik. A védő küzdelem előtti állapota, helyzete nem lényegtelen. A jó döntés meghozatalához fel kell mérnie, hogy saját helyzetéhez képest melyik irányból, milyen intenzitással és mekkora területen készteti támadója cselekvésre. A védőnek két fontos kötelezettsége van. Egyrészről a kapu előtti területből a rá eső részt védelmezze, másrészről a vele szemben érkező labdás támadót semlegesítése.

A védőnek ismernie kell a támadásban használt mozgásokat, többek között a cselező tevékenységeket, hogy támadójával szemben hatékonyan helyt tudjon állni. Ezért lényeges a „kétoldali” oktatás” jelentősége, hogy legyen védekező, vagy támadó mozgás a tanítás fókuszában, a tanítványainknak mindkettőt gyakorolni kell az edzésen. Lehetőleg életszerű, vagyis mérkőzésszerű legyen a küzdelem a tanítási folyamatban.

A védőmunka magasabb szintje már akkor kerülhet előtérbe, ha a mozgástanulás minősége eléri az elővételezési képesség fázisát. A fenti ismeretanyagot és egymáshoz rendelt tudás tárát ki kell bővíteni az extra szintű, zömében komplex koordinációs képességek használatával. Ennek lényege, hogy a dinamikus és robbanékony mozgássorok jó tempóban történő megvalósítása, összhangba kerüljön a gyors döntéshozatallal.

Összegezve

Minden mozdulat, mozgássor, vagy technikai elem, amit fejleszteni szeretnénk csak abban az esetben vagyunk képesek hatékonyan megtenni, ha komplex módon építjük fel a folyamatot.

MENTALITÁS – Amennyiben a gyerek gondolkodása nincs még készen az új, vagy nehezebb feladat fejben történő elfogadására a fejlesztés sikertelen lesz. Mert nem érti fejben a gyakorlatban történő tevékenységének lényegét. Nincs bizodalma magában és fél az elmarasztalástól. A testtudata nincs még azon a szinten.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS – Amennyiben a gyerek pillanatnyi koordinációs, vagy kondicionális állapota nem teszi lehetővé, hogy azt a mozdulatot, vagy mozgássort megvalósítsa, előbb a képességeit kell arra a szintre eljuttatni.

TECHNIKAI TUDÁS – Amennyiben a labda nélküli, vagy a labdával történő alapmozgások ismeretében még nem tart a gyerek azon a szinten, hogy az adott mozgást megcsinálja, úgy a hiányzó „alappillért” kell megtanítani számára.

TAKTIKAI GONDOLKODÁS – Amennyiben a gyerek ismeretéből bármelyik szakterület egyik eleme hiányzik (mentalitás, képesség, technikai tudás) a taktikai feladatban képtelen lesz hatékony, vagy eredményes munkát végezni

A fenti írásban egy bonyolult és összetett játékelem a védekezés megtanításának nehézségeit foglaltam össze. Azonban ugyanezzel a problémával fogunk találkozni, ha a tanítványunk egy kicsi mozdulat, vagy egy összetettebb mozgásban képtelen jól teljesíteni. Ne felejtsük el, hogy a kialakult hibát nem a gyerek, hanem a gyerekkel foglalkozó edző követi el azzal, hogy a tudása felületes, a magyarázata életszerűtlen, vagy a gyerek még nem tart azon a fejlődési szinten.

https://www.youtube.com/watch?v=h197tCtB-N0

FIATAL KÉZILABDÁZÓK KÉPZETTSÉGI SZINTEKRE ÉPÍTETT TEMATIKÁJA

Megrendelhető a : www.gyulazsiga.com