A KORAI NEVELŐ - OKTATÓ FOLYAMAT ELSŐ KÉT FÁZISÁNAK KÉT FONTOS TERÜLETE.
Egy-egy mozdulat egy adott mozgássorba csatlakozik, amik szintén egy adott technikai elem tartozékává válik, épít fel. A technikai elem működése, hatékonysága a játékos képességeinek függvénye, amit pont azért fejlesztünk és stabilizálunk, hogy ez így legyen. A taktikai gondolkodás akkor lesz eredményes, ha mindezek már tudatossá váltak a játékos fejében. A mentalitás, vagyis a gondolkodásmód kialakításával már akkor foglalkozni kell, amikor a játékos megtanulja azt a bizonyos mozdulatot, amit később egy jó döntést követően mozgásával képes lesz eredményesen végrehajtani.
Két olyan területet emeletem ki az alábbi írásban a „Fiatal kézilabdázók képzettségi szintekre épített tematikája” című könyvemből, ami csak érintőlegesen szándékozik bemutatni, hogy a két egymásra épülő fázisban, hogyan ér össze, miként épülnek egymásra a mentalitás és a taktikai gondolkodás területei abban a majd egy évtizedet átívelő folyamatban, amit sportolóvá válásnak nevezünk. Nem lényegtelen, hogy a kezdeti évek, amikor egy gyermek elindul és belép a folyamatba, milyen tartalommal találkozik és milyen lépcsőzetességgel és hogyan kapja azokat az ingereket, amik segítségével a továbblépésekhez szükséges képzettségi szintek elérése érdekében nekünk, szakembereknek tennünk kell.

KEZDŐ FÁZIS SZAKMAI ELEMEI
MENTALITÁS
A játékok alatt alkalmazható magatartás és viselkedési szokások nevelésének elindítása, illetve a szabályokhoz igazodó hozzáállás tanításának kezdeti szakasza. Törekedni kell a többet, nehezebbet csinálni elv betartására. Minden mozdulat és mozgás egyre inkább jelentsen nagyobb és nagyobb ellenállást a gyerekek számára. Ennek a gyakori ismétlése a későbbi időszakokban bír majd igazán nagy jelentőséggel. A gyerekek mellé nem óvodai nevelők vagy tanító beállítású, szemléletű pedagógusok szükségesek, hanem olyan pedagógiai érzékkel rendelkező szakemberek, akik gondolkodásukkal képesek hidat képezni az iskolai testnevelés és a sporttevékenység céljai közé.
TAKTIKAI GONDOLKODÁS
Minden szabály azért van, hogy formáljuk, gondolkodásra neveljük, oktassuk a gyerekeket. „Ha megcsinálod eljutsz oda”, vagy, „ha így csinálod, elérhetsz valameddig.” Arra kell rávezetni őket, hogy a dolgokat HOGYAN kell megcsinálni. A felnőtt mondja meg minden esetben, hogy MIT kell csinálni. A felnőtt tudja, hogy milyen értékrend kialakítása szükséges a gyerekek számára. A kezdet kezdetén olyan egyszerű, számukra könnyen érthető szituációkat, akadályokat állítsunk fel a gyerekek számára, amiben dönteniük kell, hogy jobban, ügyesebben, eredményesebben tudjanak mozogni, cselekedni.

KEZDŐ TANULÓ FÁZIS SZAKMAI ELEMEI
MENTALITÁS
Nevelési szándékkal tanítani és tudatosítani kell a csapatban, csoportban való együttlét szabályait. A velejáró viselkedési és hozzáállási normatívákat. Ilyenek lehetnek például többek között, hogy a feladatokat el kell végezni! Abban az esetben is, ha az nehézségek leküzdésével jár együtt. A „fájdalmat” meg kell tanulni elviselni. Nem az a baj, ha veszteséget szenvedünk el, hanem az, ha ezen nem tudunk, vagy nem akarunk felemelkedni. El kell kezdeni oktatni – nevelni a közösségben érvényben lévő alapvető együttélés, gondolkodás szabályait. Meg kell magyarázni, hogy a sportágat hasonlóan tanulni, elsajátítani kell, mint az iskolai tananyagot. Tanulni járunk edzésekre! (Rendszeresség, tisztelet, figyelem, higiénia, kötelezettségek elfogadása)
TAKTIKAI GONDOLKODÁS
Az alapmozgások lényegének megértetése. Ennek a fejlődési szakasznak célja, hogy ezeket a téziseket stabilizáló stádiumba helyezze. Mikor, hogyan, mit és miért kell csinálni? Természetesen az alapokról van szó, ami a test és a végtagok mozgatásával van kapcsolatban. Hogyan kell labdával és labda nélkül mozogni? Miért kell így, vagy úgy végrehajtani a mozdulatainkat, vagy mozgásainkat? Mi a védelem és a támadás kifejezések értelmezése, és ezt hogyan kell alkalmazni gyakorlatban a játékok során. Igyekezzen mindenki legalább egy játékban győzni. A gyereknek csak a felnőtt képes tudatosítani ebben a fejlődési periódusban, hogy mit tett és hogyan érte el a sikert. Ez is az oktató – nevelő munka része, hogy mindezt elmagyarázzuk számukra. A különböző versenyhelyzetek gyakori alkalmazásával tudatosítani kell, hogy adott győzelmek, vagy veszteségek miért történtek meg és ezeken hogyan tudnak változtatni a gyerekek. Mit kell másképpen csinálnia egyénnek és a csoportnak?

A fenti írás a könyv egy rövidke szegletéből kiemelt részlet, amit figyelemfelkeltésnek szántam. Természetesen minden képzési fázis négy önálló, de egymáshoz rendelt területen keresztül magyarázza, mutatja be a nevelőedző feladatait. Jelen részlet nem foglalkozik a másik két fontos területtel. Ezek a képességfejlesztés és a technikai tudástár. Viszont ahhoz, hogy megértsük e négy terület együttműködésének jelentőségét, itt egy példa,
Egy-egy mozdulat egy adott mozgássorba csatlakozik, amik szintén egy adott technikai elem tartozékává válik, épít fel. A technikai elem működése, hatékonysága a játékos képességeinek függvénye, amit pont azért fejlesztünk és stabilizálunk, hogy ez így legyen. A taktikai gondolkodás akkor lesz eredményes, ha mindezek már tudatossá váltak a játékos fejében. A mentalitás, vagyis a gondolkodásmód kialakításával már akkor foglalkozni kell, amikor a játékos megtanulja azt a bizonyos mozdulatot, amit később egy jó döntést követően mozgásával képes lesz eredményesen végrehajtani.

Elérkeztem a lényeghez! Tehát, ha egy játékosunk hibázik, vagy valamit nem képes jól megcsinálni, nem azért történik meg mert buta, ügyetlen vagy képzetlen, hanem azért, mert a fentiek szerint a négy terület valamelyikéből hiányzik valami. Ennek felelőse nem a játékos, hanem az edzője!