MI TARTHAT MÉG MOTIVÁLTAN?

Amit már fiatalon elkezdtem, azt feladatomnak éreztem. Véleményen szerint ez a gondolkodás a küldetésem,. Már jóval kevesebb tapasztalattal rendelkező edzőként is, más és innovatív voltam. Akkoriban képzéseket, bemutató edzéseket, gyakorlatokat, különféle írásokat osztottam meg. Olyan szakembernek tartom magam, aki szeret képezni, újat alkotni. Szeretnék felépíteni egy szakember bázist, akik hasonlóképpen gondolkodnak, mint én. Sokszor éreztem magam korábban egyedülinek, de mostanság már úgy látom, hogy sok nyitott szakember figyel rám, ami megerősít és tovább motivál engem. Ilyen vagyok, ezt nem tudom megmagyarázni, miért van így, de nekem tetszik.

Igazából a "Fiatal kézilabdázók képzési szintekre épített metodikája" című könyvnek a megszületése azt a célt szolgálta, hogy a korábban kiadott korosztályos képzési kézikönyv (amit, a Magyar Kézilabda Szövetség 2018-ban jelentetett meg, magam is egyik szerzője voltam) egy kiegészítő, megmagyarázó szakmai segítsége legyen. A szövetség korosztályokra bontva alakította ki a tananyagot, hogy mit mikor érdemes megtanítani. Ez egy nagyon vastag könyv és nagyon összetett. Tehát sokszor nehezen követhető a tematika és sokszor nehezen értelmezhető. A nagy átlag nem tudja követni a haladás menetét, amit diktál. A könyv problémája, hogy aki elveszti benne a fonalat, az nem tud visszalépni, mert ez nincs megírva. Csak azt mutatja meg az olvasó számára, hogyan kell felmenni az egyes lépcsőfokokra. Ez az a pont, amikor félreteszik a könyvet. Látva ezt, arra a következtetésre jutottam, hogy ne korosztályokhoz kössük, hanem képzettségi szintekre bontsuk a fejlesztést.

12-16 év közötti időszakban előfordulhat mindkét nem esetében, hogy egy adott kronológiai életszakaszban, akár 3-4 évvel is fejlettebb gyerekek lehetnek biológiai megközelítésben. Ezek a fiatalok sokkal könnyebben tanulnak, jóval korábban fejlődik ki az izomzatuk, vagy a nemi jellegűk a többiekhez képest. Valószínű egy bizonyos idő után megállnak a fejlődésben, azonban az általuk használt felnőttes gondolkodás egy adott csapaton belül problémákat fog okozni az előrehaladás szempontjából. Ezeknek a játékosoknak egészen más jellegű munkát kellene végezniük, mint a többieknek.

A könyv arról szól, hogy megmutassam a képzettségi szinteket, megjelölöm az alapmozgásokat labda nélkül, és labdával. Ezeket egymásra építem és úgy gondolom, hogyha ez a tudás megvan, onnantól kezdve mindenféle tevékenységet, vagy bármit, ezen tudás birtokában lehet fejleszteni.

A szakmai tartalom nem új mozgásokat oktat, hanem olyan képzést valósít meg a tematika segítségével, amely az alapmozgásokra építkezik a képességfejlesztés által. Amennyiben ez összeáll, úgy a fiatalok taktikai gondolkodásának tárháza kinyílik. Ennek pozitív hozadéka, hogy a fiatalok mentalitása is fejlődik. Tehát, adott esetben attól lesz hatékonyabb egy indulócsel, hogyha sokkal dinamikusabban, erőteljesebben, gyorsabban reagálja le a labdát birtokló támadó a védő je mozgását. Minél többet gyakorolja ezt, annál jobban erősíti a lábát, a hátát és az izomzatának többi részét. Gyorsabban és jobban fogja megcsinálni, hogyha ez megtörténik. Ettől kezdve ez ugyanúgy fog működni, mint a rajzlapra vetett tervek. Lesz olyan , aki csak pár színt fog használni a "színezés időszakában", de lesz olyan is aki sokkal többet. Így lehet színesebb, érettebb a játékintelligencia, amivel a fiatal rendelkezik. Semmi ördöngösség nincs benne. Értelmezhető és megvannak azok a lépcsőfokok, amit mindenképpen meg kell tanítani a gyerekeknek.

Sajnos, ebben a folyamatban is jeletkezhet a szokásos probléma, hogy nincs megfelelő időfaktor arra, hogy bizonyos dolgokat megtanítsunk, mert ömlesztve kapják a felszínes információkat a fiatalok. Az életrevalók talpon maradnak. Akik kevésbé azok, lemaradnak. Az új modell használatával szándékom volt megmutatni, hogy akik lemaradnak, az edzője tudja, értse, hogy mit kell pótlólag megtanítani a gyereknek, hogy az jó és működőképes tudjon lenni.