9 bejegyzés ebben a kategóriában.
A sporttevékenységnek és legyen ez amatőr, vagy szabadidősport, szemléletformáló hatása van, ez egyértelmű. Ennek jelentősége és fontos üzenetértéke van, hiszen kivetíthető, alkalmazható lenne a köznevelés, illetve az összes társadalomban működő általános oktatómunkát végző intézmény területére.
Nem mindennap kap lehetőséget 16 évesen magyar kézilabdázó lány, hogy egy héten keresztül dolgozzon együtt korosztályával, Dánia egyik legjobb kézilabda akadémiáján. Kérésemre megosztotta velem kint tartózkodásának tapasztalatait. Érdemes elolvasni, és szembesülni azzal, hogy milyen elvek és értékrendek szerint fejlesztik, készítik fel a leendő élsportolókat a kézilabdasportban.
Nagyon magas színvonalú tudományos értekezésre hívta fel figyelmemet Horváth Gabriella, amit ezúton is köszönök! Mindig is sejtettük a problémát és lám Norvégjában is (a kézilabdasport a nemzetközi elitben tartozik mindkét nemben) van még számos olyan terület, amit vizsgálni kell, főleg az utánpótlás-nevelés időszakában. Maximálisan egyetértek, hogy a kutatások elsősorban az elit és a felnőtt sportolókat célozza meg, pedig az értékek jelei már fiatalabb életkorban is láthatóvá válnak, csak nem mindig és nem mindenki éri el célját! Alább csak részleteket emeltem ki, de a lenti linken az egész cikk olvasható.
Hogy juttatta Spanyolországot Európa-bajnoki címhez a védekező játékstílusának megváltoztatása.
Az RZS általános iskolai programja a „Kézilabda – az én játékom”. Bár az elsődleges célcsoportját az általános iskola felső tagozatos korosztályok jelentik, egyes elemei kiterjednek a fiatalabbakra (minik) és az idősebbekre (középiskolások is). A legfőbb cél a sportág népszerűsítése különböző versenyek szervezésével, illetve a média közreműködésével.
Nem a teljesség igényével ugyan, de igyekeztem azokra a tartalmakra felhíni a figyelmet, amelyek számunkra érdekesek, tanulságosak lehetnek. Többek között segítségemre volt Németh László elemző-kutató munkája, amit az Magyar Kézilabda Szövetség felkérésére 2018 évben állított össze több nemzet szövetségével történő megbeszélésen.
Mostanában sok érdekes és főleg negatív hangvételű tanulmány, értékelés, de legfőképpen kritika érte a hazai kézilabdasportot, két felnőtt válogatottjának eredménytelensége kapcsán. Természetesen engem is foglalkoztat ez a téma, de én inkább előre néznék, és a dolgok jó irányba történő elmozdulásával kapcsolatban osztanám meg gondolataimat!
Az idő múlása olykor szebbé, élhetőbbé és vissza nem fordíthatóvá tehet emlékeket. A múltban elért kiugrónak tűnő sporteredmények, nem sok idő elteltével túlszárnyalhatóvá válnak. A tradíciókat, a hagyományokat, az emlékeket ápolni kell! Azonban, ez továbblépéshez, a fejlődéshez nem elegendő. A változások előidézése, hol külső inger segédletével, jó esetben viszont belső indíttatásból, de szükséges a fejlődés, vagy a versenyképesség megtartása miatt.
Sokat olvasunk, hallunk a külföldről érkező kézilabdázók és edzők hazánkba történő beáramlásáról. Nos, engem is foglalkoztat ez a téma, én is szeretném körbejárni, de egy kicsit másképpen, mint ahogy eddig bárki is írt, vagy beszélt ezzel kapcsolatban.